Asociatia Aztekium
. Istoric
. Fondatori
. Statut
. R.O.I.
. Conducerea
. Fonduri
. Colecționari
. In memoriam
. Expoziții
. Bãiºoara
. Premiații asociației
. Linkuri

Ofertele de semințe ale membrilor

Newsletter Aztekium

Revista asociaþiei

Discuþii despre cactuºi ºi viaþa asociaþiei

Foto

Cactuºii
. Genezã
. Clasificare
. Componentele denumirii
. Sistematica cactuºilor
. Convenþia CITES

Pentru cine nu stie
. Ce sunt cactuºii ?
. Primi paºi
. Îngrijirea cactuºilor
. Udarea
. Transplantarea
. Amestecul de pãmânt
. Înmulþirea cactuºilor
. Pregãtirea semintelor
. Iernare, boli, dãunãtori
. Curiozitãþi
. Aclimatizarea cactuºilor
. 10 greșeli frecvente
. Alte 10 greșeli frecvente

Articole despre cactusi si plante suculente
. Orostachys spinosa
. Plante suculente
. Sera noastra
. Varsta cactusilor
. Udare ºi uscare
. Cactusii ºi compostul
. Inteligenþa plantelor(pdf)
. O înflorire neobiºnuitã
. Un colþ cu suculente
. Aeonium 'Rangitoto'
. Temperaturi de iernare
. Suculentele carpatilor I
. Suculentele carpatilor II
. Un suculent halofit
. Colecþie de Tillandsia
. Itinerar brazilian
. Genul Mammillaria
. Aloe variegata
. Colonii de Aeonium
. Alpinarium
. Cactusi deosebiti
. Digitostigma
. Însãmânþarea cactusilor
. Altoirea
. Aloe vera
. Suculente naturalizate I
. Suculente naturalizate II

Vânzãri, cumpãrãri


Kaktuszok betegségei, kártevöi



BETEGSÉGEK ÉS KÁRTEVÕK
Bár kaktuszaink és egyéb szukkulens növényeink magas fokú alkalmazkodási és regenerálódó képességük miatt nagyon sok károsodást aránylag jól tûrnek, mégis szeretnénk növényeink számára optimális fejlõdési lehetõségeket biztosítani. A jó növekedés a növény szépségének és teljességének az alapfeltétele; ezt azzal biztosítjuk, hogy segítséget nyújtunk neki, hogy a károsodásoknak tudjon ellenállni.
Elöljáróban azt kell elmondani, hogy a növény optimális növekedési tényezõinek a biztosítása, fény, hõ, nedvesség, és a szükséges tápanyagok, helyes adagolásban, a növényvédelem legjobb formája. Az így tartott növények az állati és növényi kártevõk legtöbbjének nem is adnak módot a támadásra. Ugyanakkor a tartási mód hibái legtöbbször valamilyen kártevõ fellépésének a tulajdonképpeni okozói.
A továbbiakban röviden ismertetem hogy milyen kártevõk szoktak támadást indítani növényeink ellen:
>br /> 1. Vírusbetegségek. A növényi vírusokat a rovarok terjeszthetik, ivartalan szaporítás útján is. A kaktuszokat soha ne tartsuk uborka, paradicsom, vagy hüvelyes növények közelében, mert ezeknek sok virusbetebsége van. Az erõsen megtámadott növényeket meg kell semmisíteni.

2. Növényi kórokozók (baktériumok, gombák) által elõidézett betegségek. A növényeknél a gombabetegségek sokkal gyakoribbak,! mint a baktériumos fertõzések.
a. A baktériumok (egysejtû mikroorganizmusok) holt szerves anyagokkal táplálkoznak, tehát a növény sérült, elhalt részeit támadjak meg. A baktériumos betegségeket elég nehéz leküzdeni. Viszont az egészségügyi szabályok betartásával és a növények helyes gondozásával megelõzhetõk.
b. A gombák — energiafogyasztók — rendkívül ellenállóak és nagyon gyorsan szaporodnak, mint általában az élõsködõ lények. Gyakoribb gombabetegségek:
- a nedves rothadás, mely a gyökérnyaktól kiindulva terjed a gyökerek vége és a növény csúcsa felé. Ha még nincs nagyon elterjedve, kivágjuk a beteg részt és a sebfelületet 7%-os Captan-nal kevert faszénporral hintjük be, vagy valamilyen higanyos készítménnyel kezeljük.
- a növények hervadása, majd rothadása, ami legelõször a szállító edénynyalábok megbarnulásában jelentkezik (vízszintesen átvágva a növényt, jól látható). Megelõzhetõ a helyes, nem bõséges öntözéssel, a talajkeverék nitrogéntartalmú anyagainak csökkentésével, a levegõ páratartalmának és hõmérsékletének csökkentésével, valamint tíznaponként, többször ismételt 0,25—0,50 %-kos Captan-oldattal való permetezéssel

Ne feledkezzünk meg arról, hogy már a vetésnél szigorúan betartsuk az egészségügyi szabályokat.

3. Állati kártevõk által okozott betegségek.
-nematodák vagy más néven fonálférgek, melyek egyebek mellett szívásukkal a gyökereken csomókat, dudorokat okoznak. A nematodák ellen lehet a legnehezebben felvenni a küzdelmet, mert olyan életritmusúak, amelyben 1-10 éves szünetek is szerepelnek. Ezeket az intervallumokat a nematodák igen ellenálló ciszták formájában vészelik át. A megtámadott növényeket meg kell semmisíteni (legjobb elégetni). Földjét se használjuk többé. Az eszközöket, szerszámokat, amivel dolgoztunk, alaposan fertõtlenítsük.
-gyökértetvek jelenlétét penészbevonathoz hasonló,gyapjas, fehér szövedék árulja el, de ez elég késõn alakul ki, s éppen ezért veszélyesek a tetvek, mert erõsen károsítanak, még mielõtt észrevesszük õket. Növényvédöszerekkel és a földkeverék savhatásának növelésével küzdhetõk Ie. Profilaktikus (megelõzõ) leküzdésükre szolgálnak a kontakt és a szisztémikus mérgek. Ezekkel lehet porozni, vagy a talajba lehet õket keverni. Jobbak, azonnali hatásuk miatt, a szisztémikus mérgek. Ezek azonban igen mérgezõek az emberre nézve. A növény bõrén vagy gyökerén keresztül veszik fel ezeket a szereket és beépíti szervezetébe. A rágó, vagy szívó kártevõk a növénnyel való táplálkozás közben veszik fel a mérgeket. Ezeket a szereket csak óvatos adagolásban lehet alkalmazni, az összes egészségügyi óvórendszabályok betartása mellett. Egy új szer, amelyet üvegházakban, vagy más zárt helyiségekben jól lehet alkalmazni a gõzölögtetõ méreg. A folyadékból pár millilitert papircsikra cseppentenek és megfelelõ szobahõmérsékleten (20-25 oC), 1—2 napig felakasztják azt az üvegházban. Ez a szer komplikáció mentesen a növények minden talajszint feletti kártevõjét elpusztítja.
- pajzstetû jelenlétét feltûnõ pajzsa és a növény testén látható ragadós, szürkés nedv jelzi. Leküzdése érdekében szellõztessünk, adjunk a növényeknek elegendõ vizet, s ügyeljünk arra, hogy földjükben ne legyen túl sok a szerves anyag. A megjelent pajzstetveket növényvédöszerekkel irtjuk, permetezés vagy ecsetelés útján.
- takácsatkák (vörös pókok néven is ismeretesek) nagyon apró, nehezen észrevehetõ lények, csak kártételük nyomán figyelünk fel rájuk (kicsi foltokat okoznak, melyek rendre növekednek). Leküzdésüket elõsegíti a kellõ páratartalmú, nem túl meleg levegõ, a rendszeres szellõztetés és a növényvédöszerekkel történõ permetezés. Nyáron a szabadba ne tûrjünk meg csalánt növényeink közelében.
- hangyák is zavarólag hathatnak, bár kártételük nem közvetlenül a növényeket érinti. Elhordják a magvakat. Számukra is állnak méregcsalétkek rendelkezésre. Ezeket elfogyasztják. sõt részben utódaikat is etetik velük. Hatásosak a kontaktmergek.
- csigák fõleg a fiatalabb növények gyökérnyakát támadják, rágják meg. A kártevést alig, vagy késõn vesszük észre. Ezeknek a helyén rothadás keletkezik, és a növény menthetetlenné válik Az aránylag nagy nedvességû üvegházakban és hideg ágyakban igen elterjedtek. A csigákat is, akárcsak a százlábúakat, mérgezett burgonya- vagy murokszeletekkel, irthatjuk.
- egerek, nem szabad lebecsülni. Fõleg a teleltetõkben válhatnak veszélyessé a rágásnyomok, mert hideg és nedves körülmények között nehezen következik be a sebhelyek begyógyulása, és ott támadhatnak majd pl. a gomba kártevõk is. Ennél nagyobb baj az a tény, hogy az egerek kedvelik a terméseket és a magvakat, és kettõ-három belõlük képes arra, hogy néhány nap alatt egy egész év magtermését elpusztítsa. Ajánlatos az ajtók és ablakok zárhatóságát ellenõrizni, és ezzel, - fõleg õsszel és télen -, a nem kívánt vendégeknek a behatolását megakadályozni.
Akármilyen megbetegedést vagy kártételt figyelünk meg a növényeinken és nem tudunk helyesen fellépni ellene, ajánlatos hogy növényvédelmi szakemberhez forduljunk, akik segítenek és a legjobb modszerekel tudják megvédeni a növényeinket. A növényvédöszerek használata csak az egészségügyi óvórendszabályok betartása mellett javasolt.

Lörincz István
kertész mérnök

Nagybánya



Imprim  Imprim





Copyright Asociaia Aztekium Asociatia Aztekium. Cactus Satu Mare Toate drepturile rezervate.

Publicat la data de: 2007-11-30

[ napoi ]